[ Pobierz całość w formacie PDF ]
kezébQl a prímhegedqt és Széchenyit teszi meg prímásnak már
nem historikus, hanem belletrista. Lehet ez a Széchenyi rajz
mqvészi tollal megírt, szemet-lelket gyönyörködtetQ olvasmány,
attól ez nem lesz történelem, mert a történelmi mq elsQdleges
célja nem a gyönyörködtetés, hanem az ígazságkeresés.
Találóan mutat rá Szekfü Gyula, hogy a nyelvkérdés és a
közjogi kérdés volt a reformkorszak Achilles sarka. Ez szó-
szerint így is van, de sem a nyelv, sem a közjogi kérdés elQ-
térbe nyomulásáért nem terheli Kossuthot felelQsség. Mindezért
II. József felelQs, akit nem a türelmi pátensen keresztül, hanem a
maga igazi mivoltában kell szemüvegre vennünk, mikor beutazta
az országot elQszóra leleszi klastrom elQtt állt meg, nagyon meg-
döbbent azon, amit a premontreieknél látott s utána nyomban
megállapította. Ez egy nagy baráthizlalda, semmi egyéb, ezt én be
fogom csukni, mert nekem nem az kötelességem, hogy a papokat
hizlaljam, hanem hogy a népeimet boldogítsam! Hatvan évvel ké-
sQbb PetQfi Sándor a protestáns költQ szórói-szóra ezeket a sza-
vakat jegyzi föl útinaplójában: Láttam Leleszt is, nagy barát-
hizlalda . Ha két olyan ellentétes társadalmi állású, fajú és fele-
kezetq egyén, mint II. József és PetQfi Sándor egy tárgyról kü-
lönbözQ idQben azonos véleményt alkot, akkor nem nagy a va-
lószínqsége annak, hogy tévedtek. A magyar rendi közvélemény
mégis felhördült, mikor a császár a premontreieket feloszlatta.
Miért pont a premontreiekkel kezdi, mikor ezek a Rákóczi papjai
voltak, magyar papok, épen ezektQl sajnálja a kosztot. Ez a mor-
gás még nem volt komoly dolog, csak olyasféle hang, amilyet a
komondor hallatt, mikor a farkára lépnek. De Mária Terézia, aki
legjobban értett az összes Habsburgok közt a komondorok
nyelvén, ebbQl értett volna.
II. József azonban semmit sem értett, megállott a pozsonyi
országháza elQtt és kíséretével bevonult terepszemlére, a küszö-
bön vértócsa fogadta, el is csúszott benne.
Mi ez, itt talán gyilkoltak?
Az urak mosolyogtak és hajlongtak, végre is valamelyik fQ-
pap, akiben egy diplomata szunnyadt kibökte szelíden.
22
Valóban felség ez a Rakovszkyak és Okolicsányiak vére...
Miért ölték meg Qket?
ErrQl nem tehetünk, ez lengyel hatás alkotmányfejlQdésünk-
ben. Egyébként Bercsényi mérte rájuk az elsQ kardcsapást,
Károlyi Sándor a másodikat. Magyarázata a dolognak az, hogy?
bár a mi alkotmányunk sohasem ismerte a liberium vétót, mind-
azonáltal voltak olyan tanácskozásaink a múltban, amelyeken
nem volt tanácsos senki ember fiának ellent mondani.
Hát az a kiálló rész mi ott a baloldali falban?
Az a Bethlen Gábor kardja és a Bocskay koronája,
beágyaztuk Qket még annak idejében.
És miért tették?
Hogy a falak örökké tartsanak.
És azok a Korán idézetek mik ott a falon kitQl szár-
maznak?
Ezek a legnagyobb magyar szónok Pázmány Péter
munkáiból vett idézetek.
És azok a kormos gerendák, hisz' ennek a háznak te-
tQzete sincs, ide becsurog az esQ?
Igen felség, a tetQ száz éve leégett, a kuruc király
Thököly gyújtotta fel!
Ah ez roppant érdekes!
Igen, úgy történt a dolog, hogy Thököly Imre száz
évvel felséged elQtt felakarta szabadítani a jobbágyokat, de
nem lett a dologból semmi, mert mi, a nemesség elleneztük, au
tetQ leégett, de a tüzet eloltottuk.
A császár ezután nem volt már semmire kíváncsi, hamar
visszautazott Bécsbe és többé nem tudott ránk jó szívvel gon-
dolni. Mert egy felvilágosult abszolutista mindent megérthet,
csak azt nem, hogy az általa boldogítani akart népbQl támad-
hatott egy lázadó oligarcha, akiknek kezéhez rengeteg vér tapad
és a török szövetség szennye, de akiben mégis több szívjóság,
volt, mint azokban a filozófusokban és uralkodókban együtt-
véve, akik a császárt nevelték és akiket mintául választott.
Magyarországon a dinasztikus reformpolitika minden elQ-
feltétele hiányzott. Más szerencsés államokban a dinasztia ka-
rolja fel a nép érdekét a feuduális oligarchiák ellenében, nálunk
az oligarchia fogott össze a néppel a dinasztia ellen. Másutt a
dinasztiának lehet támaszkodni a városi polgárságra, nálunk a.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]